"A tökéletesség aránytalansággal is járhat

Hogyan alkossuk meg OTTHONUNKAT?

Nincs egyszerű helyzetben, aki ma családi házat szeretne építeni. Egyik dilemma, hogy miből építsük, és itt nem csak a pénzre, hanem az építőanyagra, technológiára is gondolunk. Úgy gondoljuk, hogy a téglát már ismerjük, tudjuk előnyeit, hátrányait, de ez merő tévedés, hisz ma már nem nagyon lehet téglát (megboldogult B30-as) kapni, ma a falazóelem dívik, ami csak színében hasonlít a téglára, minden másban, már más tulajdonságokkal rendelkezik. Milyen más lehetőség adódik, hát a köznyelvben a könnyűszerkezetes épületnek nevezett technológia. Ez sem egy egzakt fogalom, mivel a fa és fémvázas, (de még a rönk és gerendaházakat is ebbe a kategóriába szokás sorolni), a helyszínen szerelt, vagy gyárban kis, és nagypanelos variációban, csak vázszerkezet, vagy szinte kész falakként gyártott építési termék is belefér a könnyűszerkezetes kategóriába. Először tegyük tisztába a technológiai variációkat.

A helyszíni szerelésű épület, amikor a vázszerkezetet a helyszínen állítják össze, legyen az fém, vagy fa, majd ezt burkolják valamilyen lapokkal (OSB, Gipszrost, V100 bútorlap, stb), majd kitöltik valamilyen hőszigetelő anyaggal. Az üzemben készült falak vázszerkezete is ugyanígy készülhet fémből, vagy fából, ugyanígy burkolhatják különböző lapokkal, és töltik ki hőszigetelő anyagokkal. Az így készült házakat, hívják készházaknak, de még nem kész házaknak.

A készház kifejezést Ausztriában még szabvány is védi, jelentése: „Gyárban, időjárástól függetlenül, a falak teljes magasságban hosszban készülnek el, és azokat egy külön járművel az előkészített alapra kiszállítják, és legalább félkész állapotra összeszerelik. A könnyűszerkezetes és készházakat sok kritika éri, de rengeteg dicséret, és alkalmasságukat, a ma már többezer megelégedett háztulajdonos bizonyítja. Miért éri kritika? Mivel az egyszerűnek tűnő helyszíni szerelés miatt, sokan szakértelem nélkül igyekeztek ilyen házat felépíteni, hisz nem kell a nehéz téglát cipelni, faragni, állványra rakni, malterozni, stb, hanem néhány oszlopot felállítunk, belapoljuk, és színezzük, és ugyanúgy néz, ki mint a tégla ház. Hát innen ered, hogy akkor olcsóbbnak kell lenni, és mivel szakértelem nélkül készült, nem megfelelő anyagokból, az épületfizikai és épületbiológiai tulajdonságok figyelmen kívül hagyásával, párásodtak, repedtek, kihűltek, túlmelegedtek, (fészer kategóriát képviseltek, és sajnos még most is előfordulhat ilyen kivitelezés) ezért jogosan tartották komolytalan építkezésnek, és olcsónak.

A megfelelő anyagokból, megfelelő tervek, és szakértelem birtokában épülő vázszerkezetes, szerelt technológiás épületek, nem párásodnak, nincs hűlő felület, nyáron nem melegednek túl, télen nem hűlnek ki könnyen, a vékonyabb falakkal több hasznos felület alakítható ki, miközben a jó hőszigetelésnek köszönhetően kevesebb energiával fűthető, hűthető a ház. Persze ez lehet helyszíni szerelésű, lehet készház, mindkét módon lehet kiváló házat építeni, amennyiben megfelelő gyakorlattal, szakismeretekkel rendelkező cég a kivitelező.

Régebben a hagyományos technológia megrögzött hívei, egy nagy kritikát mondtak a technológia ellenérveként, hogy a falaknak nincs tömege, nincs hőtartó képessége, ezért jobb a tégla. Mivel már nem totya kazánnal, vagy cserépkályhával fűtünk a lakásban, amiket este jól megraktunk, hogy még reggel is elég meleg legyen, valamint a falak is tartsák a meleget, hanem valamilyen folyamatos fűtéssel. Időközben az energia hatékonyság növelése előtérbe került, az előírások is szigorodtak, így a falazó elem is egyre könnyebb lett, hogy jobb legyen a hőszigetelő értéke.

Ezért az Magyar Építész Kamara kiadott egy javaslatot, hogy mivel könnyebb lett a „tégla” mint a könnyűszerkezetes fal, ezért javasolja, hogy a könnyűszerkezetes kifejezés szerint használjuk inkább a szerelt technológia kifejezést. A környezettudatosság is egyre jobban előtérbe került, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén belül működő Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat nevét, Környezettudatos és Szerelt technológiás Szakmai Tagozatra cseréltük. A mozaik szó nevünk továbbra is megmaradt a MAKÉSZ. Tagjai azok a cégek lehetnek, akiknek az építési terméke, termékei, minősítettek, az Nemzeti Műszaki Értékeléssel (NMÉ korábban ÉME) vagy Európai Műszaki Értékeléssel (ETA-val) rendelkeznek, és azt megfelelően alkalmazzák. A kivitel minőségét, az ügyfelekkel való foglalkozást minden évben értékeljük, és az alkalmas cégeket a MAKÉSZ védjegy viselését engedélyezzük!

A környezettudatossághoz hozzá tartozik, hogy egyre több természetes, újra termelődő, vagy életciklusuk végén könnyen lebomló, a környezetet nem terhelő anyagok kerülnek alkalmazásra. Ez nem csak a fa váz alkalmazását, hanem a fa egyéb módon történő feldolgozása kapcsán, készülő különböző keménységű, méretű fagyapot, táblás és fújható állapotban, de ma már a kender, vagy a szalma építőanyagnak történő felhasználása is egyre elterjedtebb, sőt hőszigetelésben rendszerben alkalmazva megjelent a birka gyapjú is. Ugye furcsán hangzik, hogy környezet védelem hangoztatjuk, hogy ne vágj ki minden fát, stb. A fával ugyanúgy lehet gazdálkodni mint bármely növény kultúrával, csak hosszabb a tenyész ideje, de újra termelhető, és akár több száz éves életciklusa végén könnyen lebomló! Az is óriási érdeme, hogy 1,2 tonna CO2-ből 1m3 fa keletkezik, és dupla mennyiségű oxigént bocsát ki a légtérbe!

A lebecsült agyag ismét reneszánszát kezdi élni, hisz rendkívül jó épület biológiai tulajdonságain kívül az épületfizikai tulajdonságai is kiválóak. Kevésbé tudtuk, hogy Anti allergén hatású, a levegőből 16 féle káros anyagot tud lekötni, kiváló a lakáson belül a páratartalom szabályozó képessége, sőt hőtartása is számottevő. Természetesen nem a lábbal taposott vert vályogról van szó, hanem ma már a gipszkartonhoz hasonló felhasználása pl.: a vályogrost lap használata, vagy nemes vakolatként lakáson belül. Azért a szempontok között el ne feledkezzünk arról, hogy ma már csak a Közel 0 energia igény szabályainak megfelelő épület építhető. Egyébként a szerelt technológiás házakkal lehet a legkönnyebben ezt az értéket elérni.

Európában ma már vannak olyan készház gyártó cégek, akik csak Plusz Energiás házakat gyártanak azaz, több energiát termelnek, mint amit igényelnek, és energiatárolásuk nem csak melegvíztárolóval, hanem korszerű akkumulátorral történik! Az otthon teremtés legfontosabb szempontja, nem a technológia, és nem az építőanyag kiválasztása. Az élettér, a helyiségek kialakítása, miből mekkorára van szükségünk, mi az optimális méret, távolság, hőmérséklet. Mit hogyan fogunk használni, hol mennyire leszünk hangosak, vagy hol zavar a másik családtag zajongása. Meg kell tervezni szokásaink, kényelmi szempontjaink alapján a helyiségek elrendezését, a közlekedést, a honnan süssön a nap, stb. Típusterv választása esetén nagy esély van arra, hogy valamiből több vagy kevesebb van, nagyobb vagy kisebb, mint amit mi szeretünk, vagy nem lehet megfelelően tájolni.

Szempontként kell meghatározni az energianyerés, az energia leadás módját, a szellőztetést, árnyékolást, tárolást, stb. Ugye így végig gondolva nem is olyan egyszerű egy családi ház megtervezése, hogy abban tényleg úgy érezzük magunkat, ahogy arra vágytunk. Mit válasszunk, milyen technológiával építsük meg, a vágyainknak megfelelő otthonunkat? Ne úgy kezdjünk hogy melyik a legolcsóbb, mert tévútra jutunk. A fentebb említett okok miatt sokan úgy gondolják, hogy a vázszerkezetes (könnyűszerkezetes) szerelt technológiás, készházaknak olcsóbbaknak kell lenni. Ez azért így egyenesen nem igaz. Ugyanis a házak árában, a fal szerkezetének ára mindössze 10-15%-ot képvisel, a többi az alapozás, a tető, a villanyszerelés, a külső és belső nyílásszárók, a fűtés, szellőztetés, a hideg és meleg burkolatok, a szaniterek, stb. Akkor mi az előny? Vékonyabb falakkal, jobb hőszigeteléssel, jóval kisebb rezsivel kell számolni, ráadásul, ugyanolyan külső befoglaló méret esetén, nagyobb nettó felületet kapunk, és a felhasznált anyagokkal még környezet ill. klímavédők is lettünk. Élettartamát tekintve több száz évig is stabil épület marad, a vázszerkezet miatt, sokkal stabilabb a földrengésekkel szemben, nem keletkezhet hőhíd, egészségesebb a belső klíma, mivel gyári ipari termék, pontosabban kalkulálható az építési költsége.

Végül is akkor mennyi választási lehetőségünk marad? Még így is rengeteg, mivel egyrészt dönthetünk fém vagy fa váz mellett. Környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése esetén akkor fa váz mellett döntünk, mint ahogy Európa más részein döntő többségében ezt választják. Ezen túl is még számos variáció van a fal szerkezetének kiválasztásánál. Milyen vastag legyen, 14-16-20cm, milyen lapanyaggal legyen borítva (palánkolva) gipszrost, gipszkarton, osb, magnézium oxid, aqva panel, vályogrost, ezek egy rétegben két rétegben, szerelő hézaggal vagy anélkül, milyen belső szigeteléssel, egyneművel, vagy kombinálva, üveggyapot, fagyapot, kőzetgyapot, cellulóz, kender, vagy talán szalma, (ne is mondjam táblásított birka gyapjúval?) és a külső lap, szintén osb, gipszrost lap, bútorlap, kemény fagyapot, amik a merevséget, szaknyelven a tárcsa merevséget biztosítja.

Mennyivel több variációs lehetőség, ezek különböző kombinációja ad lehetőséget, hogy igényeinknek, lehetőségeinknek, és természetesen a követelményeknek megfelelő falszerkezetet válasszunk! Azért van még miről dönteni, ami a működést, a működtetést, és annak költségeit a falak hőszigetelése mellett nagyon meghatározók. Elsőként milyen és mekkora külső nyílászárók, műanyag, vagy fa, esetleg színezett, vagy alumínium, nem is beszélve a most leg esztétikusabbnak de árában a prémium kategóriát képviselő fa alumínium kombinációval készülő nyílászáró legyen? Nyitásában, toló, nyíló, bukó, vagy kombinálva, hogyan árnyékoljunk, redőnnyel, zsaluzziával, textil árnyékolóval, stb.

A berendezés tárgyak, szaniterek kiválasztása előtt, még döntenünk kell, hogy milyen fűtésünk legyen. Ma a legkomfortosabb és energia felhasználásban is a legkedvezőbb a felület fűtés, felület hűtés, hisz alacsony hőfokon történik, így kevés energia szükséges hozzá, amit hőszivattyúval állíthatunk elő, amit napelemmel működtetünk díjmentesen. Most jön a fekete leves, mert megnézzük a költségvetést és (kivéve ha a vázlatok elkészítése után készíttetünk egy költségbecslést akkor tisztába leszünk a nagyságrenddel) kiderül elszálltunk a költségekkel, és át kell bogarászni, hol és mennyit lehet spórolni, hogy a használhatóság azért ne csorbuljon!

Még egy szempont lehet, hogy a favázas szerelt technológián belül helyszíni szerelésű, vagy egy egyszerűbb manufakturális módszerrel, de gyári évente néhány házat gyártó, vagy CNC vezérlésű, már akár robotot is használó évente nagymennyiségű készházakat gyártó céget válasszunk? Azt aki igényeinknek megfelelő kiszolgálást tudja az előkészítés folyamán nyújtani, akinek termékei, referenciái is szimpatikusak, akiknek elhisszük, hogy a lehetőségeinknek legmegfelelőbb, környezetbarát, energiahatékony házat fogják tudni megépíteni!

Vannak-e méret korlátok? 2020 januárjától már Magyarországon is lehet külön engedély nélkül, megfelelő minősítéssel 4 szintes szerelt technológiás készházat építeni. Európában ez általában már 7 szint, és egyre másra épülnek a 100 lakásos hasonló technológiájú épületek. Egyedi engedélyezéssel Bécsben lett most kész Európa második legmagasabb fa háza (75%-ban fából) a Ho-Ho (Holz és Hoff) ház, ami 24 emeletes, 84 méter magas. 20 évvel ezelőtt a családi házak között 3,5% volt könnyűszerkezetes épület, ma már ez az arány az összes szerelt technológiával épült vázszerkezetes házat figyelembe véve 15% körül van. Azért csak ennyi, mert 2015 után oly hirtelen nőtt meg az igény az ilyen házak iránt, hogy nem bírtuk kapacitással! Ahol, a formák, illatok, hangok és színek, harmonizálnak egymással, ahol a kellemes környezetben jól érezzük magunkat, az a mi házunk, az a mi OTTHONUNK!

Kárpáti József
ÉVOSZ-MAKÉSZ
Szakmai Tagozat elnök
www.evosz-makesz.hu
+36 30 206 3360